MLM eladás vagy nem eladás?

Manapság minden jobb állást pályázni kell. Milyen képességre van ehhez leginkább szükség? Ez nem is kérdés! Eladásra.
El kell tudni adni magunkat. Azt a hasznot, amit az alkalmazó cég számára jelenthetünk.
Biztosan Ön is emlékszik az iskolából olyan tanárra, akinek "csüngtek az ajkán" a tanulók, mások - pedig nagy tudásúak voltak - nem tudták azt átadni. Náluk is az eladási képesség az, ami hiányzott.

Sokan - köztük én magam is sokáig - azt mondtuk egy érdeklõdõnek, hogy itt nem kell eladnia, mert azt gondoltuk, hogy azzal inkább félrevezetnénk õket, amit gondolnak az eladásról, mint azzal, ha azt mondjuk, hogy itt egyáltalán nem kell eladni. Ezzel valóban megnyertünk néhány embert, aztán kiderült, hogy amit nyertünk a réven, azt elveszítettük a vámon. Ezek az emberek általában nem csak eladni nem akartak, hanem egyáltalán semmit se csinálni. Akik pedig mégis elkezdtek dolgozni, azok ennek okán nem is tanulták meg az eladást, így amatõr módszereikkel elkezdték az ismerõseiket zaklatni a "a világ legjobb termékeivel, amit nektek is ki kell próbálnotok", ezzel is erõsítve a kialakult fenti képet.

Ha csak egy tanácsot adhatnék egy újonnan induló hálózatépítőnek, akkor az az lenne, hogy csak keményen érdemes játszani! Ha valamit megtanultam az évek során a hálózatépítésben, akkor az az, hogy a „nyúlbéla” hozzáállás nem kifizetődő az üzleti világban, és az MLM-ben sem.

Ha számba veszem a megismert igen sikeres hálózatépítőket, akkor mind igen határozott emberek. Eltökéltek a céljaik mellett, biztosak az üzletükben.

Van egy hölgy, aki nagyon-nagyon magasra jutott egy MLM üzletben, és akinek egy egyszerű mondata szállóigévé vált: „Akarod, vagy nem akarod?”

Ha akarod, akkor megmutatom, hogy mit kell tenned, és ha megteszed, segítek. Ha nem akarod, vagy nem azt teszed, amit mondok – ami ugyanaz -, akkor sajnálom, nem segíthetek. Jössz vagy nem, én megyek.

A szerénység nem kifizetődő az MLM-ben! Bocsánat, hogy ezt mondom, de „tökösnek” kell lenni, különben nem vesznek komolyan!

Félreértés ne essék! Nem arroganciáról, nagyképűségről és hasonlókról beszélek, hanem megfelelő kiállásról és magabiztosságról.

A legjobb tanács tehát, amit adhatok egy induló hálózatépítőnek, az az, hogy legyen kemény.

Mit jelent ez?

Elmagyarázom.

A legnagyobb hiba – véleményem szerint – ha valaki ÓVATOSAN próbál elindulni az üzletben. Ajánlgatja az üzletet, vigyázva, nehogy valakit megsértsen. A hozzáállása: „kint is vagyok, bent is vagyok”. Ott áll a medence szélén, és nem tudja eldönteni, hogy beleugrik-e vagy sem. Kicsit olyan ez, mintha vigyázna, hogyha az üzletet netalán illegálissá nyilvánítanák, akkor nehogy túl sok bizonyíték legyen rá, hogy ő valaha is benne volt.

Legyen acélból, ne pedig lekvárból! Az acélemberek sokkal kevésbé sérülékenyek, mint a lekvárból lévők. Ha belekezd valaki az üzletépítésbe, akkor mondja azt, hogy 1-3 hónapig (vagy döntse el meddig) keményen és főleg határozottan fogok fellépni az érdekében, aztán meglátom, mi lesz az eredmény. Ha még sem jönne össze, akkor legalább emelt fővel távozhat, mígnem ha csak „próbálkozgatgat”, akkor mennyivel rosszabb lesütött szemmel megverve elsunnyogni az ismerősei lesajnáló pillantásaitól övezve.

Sokszor hallani, hogy „nem szeretnék ajánlgatni az ismerőseimnek semmit”.

Nem, nem, és ezer is NEM! Ön ne „ajánlgasson” az ismerőseinek semmit! Önnek egy LEHETŐSÉG van a kezében! Legyen érte hálás, akinek felkínálja ezt! Önnek olyasmi van a kezében, mi keveseknek ebben a válság sújtotta világban. Kiutat tud mutatni. Ön NEM KÉR, HANEM AD!

Sokszor mondjuk, hogy ez az üzlet segít „embert faragni” a csatlakozókból. És valóban. Más emberré lehet válni általa. Ahogy felépül az üzlet, „felépül” az ember is. A külvilág ezt agymosásnak hívja. Aki ilyet mond vagy gondol, az azt feltételezi, hogy Ő gondolkodik helyesen. De miből gondolja ezt? Mert nem tudja, hogy „tükör által homályosan látunk”. Igen! Ez az! SZÜKSÉGES agymosás. Eltávolítja a gondolkodásból a lerakódott szemetet.

Ennek a határozottságnak és keménységnek az üzlet minden mozzanatában meg kell mutatkoznia, főleg a kommunikációban!

Ön írjon össze MINDENKIT, akit ismer! Aki azzal a nagyon szép új autóval jár, lehet, hogy most ment föl a törlesztő részlete 40-50%-al. Lehet, hogy 60 ezer Ft-ot kifizetett érte havonta, de a 90 ezer (50%!) - ami nagyon gyakori -, már komoly probléma. Igen kevesen vannak, akik teljes biztonságban érezhetik magukat!

A meghívásban legyen határozott!

„Figyelj, Béla! Dönts most akkor el, hogy érdekel téged ez a dolog, vagy sem! Nem tudok rád várni hetekig, szólni fogok akkor valaki másnak.”

Ennek több haszna is van.

1. Látni fogja, hogy az esetek túlnyomó részében hogy-hogynem, de meg tud beszélni időpontot belátható időn belül. Akivel nem, azzal higgye el, Ön nem is akar találkozni! Az esetek 1 (EGY!) százalékában fordul csak elő, hogy valaki TÉNYLEG nem ér rá abban az időben. Az emberek nem annyira elfoglaltak, mint amennyire láttatni akarják ezt magukról.

2. Láttatni tudja, hogy Ön az, aki AD, akinek van valamilye a barátja számára, nem pedig fordítva. Nem Ön KÉR! „Figyelj, Béla! Kaptam egy 30%-os kupont az X áruházba erre a hétre. Ha eljössz velem, te is vásárolhatsz. Én csak szerda délután érek rá. Ha jössz oké, ha nem, sorry, de szólok másnak. Most várom a válaszod!”

3. Többé nem kell félni a meghívástól. Ez egy kis lélektan. Az emberekben mindig nagyobb a félelem a veszteségtől, mint a vágy a nyereség után! Ha úgy érzik, hogy valamiről lemaradhatnak, az sokkal inkább megmozgatja őket, mint bármilyen nyereség megcsillogtatása. Ezzel ugyanis bármiféle kekeckedést le lehet vezetni. „Jól van, Béla! Úgy látom, te most teljes biztonságban érzed magad, nincs szükséged más bevételre. Tekints az ajánlatomat tárgytalannak!". Odatartottunk elé valamit, amit most visszavettünk. Az emberek nagy része ösztönösen utánanyúl ilyenkor.

Nagyságrendekkel megnő ily módon a meghívás hatékonysága, ráadásul sokkal fájdalommentesebb is.

A bemutató utáni második időpont egyeztetésnél is legyen kemény.

Ha ezt mondja a jelölt:

„Majd hívlak”, „Bedobom a csomagot valamikor”

Sokan belemennek ebbe, pedig ez a biztos kudarc.

Inkább ilyesmit javaslok:

„Figyelj, akkor vidd el, az info anyagot, ha érdekesnek találtad, amit hallottál. Mi azt szoktuk csinálni, hogy személyesen találkozunk azokkal, akik nyitottnak mutatkoznak, hogy segítsünk dönteni. Ehhez azonban most meg kellene beszélnünk ennek az időpontját. Ha nem érdekel, mond meg most, Te is, mi is időt takarítunk meg vele.”

Hogy elveszhetnek így emberek? Szerintem nem. Általában ez történik ugyanis, amikor elmegyünk egy ilyen illetőhöz:

- Már az ajtóban kezünkbe nyomja az infó csomagot

- Elkezdi a megszokott „nem ismerek senkit…az én ismerőseim nem olyanok…én nem vagyok ilyen típus…nem tudok eladni…nincs pénzem…nincs időm…különben is viszket mindenhol” szöveget, és se üzlettárs nem lesz, és se terméket nem rendel – esetleg 1-2 olcsóbbat, akkor és utoljára -, tehát csak tiszta időpocsékolás volt találkozni vele.

Az üzlet akkor működik, ha azokkal töltjük az időnket, akikből kinéz eredmény.

Ugyanennek a hozzáállásnak az üzlettársakkal szemben is meg kell mutatkoznia! Ha Ön megbeszél velük valamit, amiben közösen megegyeznek, hogy meg fogja tenni; ha odaad nekik egy könyvet, hanganyagot azzal, hogy olvassák el - hallgassák meg, és a legközelebbi találkozójukon kiderül, hogy még hozzá sem kezdtek, akkor mondja azt: Ezt a találkozót még megcsinálom veled, de a következő előtt csak akkor hívj, ha már megcsináltad – vagy elkezdted legalább, ha hosszabb dologról van szó.

Ön természetesen nem főnöke az üzlettársainak! Azonban mint vezető, joga van oda tenni az idejét, ahol annak a megtérülését is látja.

Ha van gyereke, akkor tudja – remélem -, hogy a fegyelmezés hasznára van a gyereknek, míg ha mindent ráhagynak – szeretetből -, akkor az a kárukra válik az életükben. Neveletlenek lesznek.

Hasonlóan, Ön nem akkor szereti az üzlettársait, ha minden rájuk hagy, és körül udvarolja őket, hanem pont ellenkezőleg, ha irányítja őket.

Az ember, mint „független individuum” a legnagyobb becsapása ennek a világnak. Az ember ugyanis függőségre lett teremtve, vezetésre van szüksége. Ez minden emberi közösségre igaz, a családtól kezdve az államig. Korunk társadalmi hanyatlásának a tekintély hanyatlása az oka. Az emberek már gyakorlatilag nem ismernek el semmilyen tekintélyt maguk felett.

Ahhoz tehát, hogy ez az üzlet is jól működjön, önnek nem kedvesnek és aranyosnak kell lennie, hanem határozott vezetőnek. Higgye el, az emberek szívesebben követnek egy olyan valakit, aki előzékeny és udvarias, de ugyanakkor a feladatok végzésében határozott és céltudatos. (Olykor még az előbbiek rovására is). Mindenesetre hamarabb lesz sikeres az, aki határozott és kemény, ezért olykor megsért másokat, mint akiről az látszik, hogy „bocs, hogy élek”.

Hogyan lehet szert tenni a keménységre? Hiszen nem mindenki született olyannak.

Azt mondják ugye, hogy a megfelelő határozottságú célok segítenek benne. Ez igaz, de majdhogynem fából vaskarika. A „nagy” célok kitűzése még általában megy, de hogy ezek megfelelő határozottságúak legyenek, ahhoz már egy határozott emberre van szükség.

Segít, ha valaki birtokában van a megfelelő tudásnak. A hiányos ismeret mindig bizonytalanságot szül. Ha Ön ismeri jól az üzletét, tudja, mit ajánl, tudja, hogyan működik az MLM, tudja, hogy a bizonyos helyzetekben hogyan fog reagálni, akkor ez nagyon sokat segít.

A határozottság tudás nélkül csak egy vékony páncél a puha benső felett, melyet egy szintén határozott jelölt könnyedén összetör. Szükség van a tudásra és belső meggyőződésekre, hogy Ön acélember lehessen.

Azonban a tudás önmagában szintén kevés. Csak egy alap, amelyre építhet.

Mi kell ahhoz, hogy határozottan és keményen kezdjen játszani?

Véleményem szerint: CSAK EGY DÖNTÉS! Nincs szükség különböző bonyolult, szofisztikált módszerekre. Ön eldönti, hogy mostantól felhagy a „lacafacázással”, felövezi a derekát, vagy ahogy manapság mondják „felköti a gatyáját”. Abbahagyja a jelöltjeinek és üzlettársainak körül udvarlását, és határozottan ezt kérdezi: Kell, vagy nem kell? Jössz, vagy maradsz? Én megyek, ha sikerül, ha nem, de abbahagyom a sárban a dagonyázást. Ha partner vagy benne, jó, ha nem, akkor sem haragszom meg, de ÉN INDULOK!

Amennyiben Ön eddig is egy határozott, céltudatos, „kemény” ember volt, akkor ez az írás nem önnek szól.

Ha Ön eddig inkább egy aranyos, kedves ember volt – és ha névlistája tele van „függő ügyekkel”, akkor valószínűleg ez a helyzet -, akkor itt az ideje, hogy a sarkára álljon!

Zárja le ezeket az ügyeket (akarod vagy, nem akarod), majd megszabadulva ezektől a ballasztoktól, nyisson egy új lapot, és menjen!

Döntsön, és játsszon keményen! Ez az Ön élete!

Sok sikert hozzá!